De szomorú, ha nyár után
Sárga levél zizeg a fán.
A fülemben az őszi szél
Édes emlékekről mesél.
Kis szobámban minden olyan kihalt, üres,
Találok bent egy bús szívet?
Felnyitom a vén zongorát,
Eljátszom bús szívem dalát:
Halvány őszi rózsa,
Mondd el, hogy imádom őt.
Halvány őszi rózsa,
Mért nem jön sosem felém?
[:Mondd el, hogy rab vagyok,
Azt is, hogy meghalok,
Ha mást szeret.
Halvány őszi rózsa,
Gyógyítsd meg a szívemet!:]
Majd, ha újra eljön a nyár,
A boldogság reánk talál.
Visszahozza egy perc alatt
Mindazt, ami úgy elszaladt.
Virág nyílik kis szobámnak kis ablakán,
Eljön hozzám az én babám.
Virág lesz majd a fájdalom,
Virág lesz majd a buzgalom:
Halvány őszi rózsa...
...Mért nem jön sosem felém?
[:Mondd el, hogy rab vagyok,...
...Gyógyítsd meg a szívemet:]
