Csábít egy éj, egy sejtelmes látomás,
Csábít egy arc, mit egyszer kell, hogy láss,
És a szem, mit láttam már valahol,
És kék, és olyan szép.
És a száj, mi most más szívéhez szól:
Tiéd volt az arc, tudom most már jól,
És azóta...
Refr.:
Jégből vagyok,
talán fel sem olvadok,
Hát nyújtsd két kezed,
olvaszd fel jégszívemet!
Refr.
Ha valami fáj, nem érzem régen már,
És ez a láz csak álmomban éget tán...
És az arc, tudd meg, hogy tiéd!
Hívj! Nekem ennyi elég.
És a száj, ha hozzám szól majd még,
Meg kell értsed hát, ennyi épp elég,
Te biztosan látod...
Refr. 2x
Tudd meg hát, sosem éreztem még,
hogy szívem, szívem tiszta jég.
Hideg a nyár, vagy forró lehet a tél,
Nem segíthet más, csak ha értenél,
Te biztosan látod...
Refr. 2x
Hát nyújtsd két kezed,
olvaszd fel jégszívemet, jégszívemet.
